„A tanárok helyett most a szülők dolgoznak, mégis a tanárok kapnak érte a fizetést„ – hangoztatták sokan az elmúlt hetekben.  Vajon tényleg ilyen egyszerű a helyzet? Egy többségében hátrányos helyzetű diákokat oktató, vidéki iskolában tanítok. A munkánk „normális” körülmények között sem egyszerű, most pedig...

A negatívumok hosszú sora:

Digitális oktatás internet nélkül? Hogyan tanítsuk online azokat, akiknél sem internet, sem számítógép, sőt sokszor még áram sincs?

A szülők szerepe. Vajon mennyire figyel oda a gyereke tanulmányaira az a szülő, aki sokszor az ételt és a tiszta ruhát sem tudja biztosítani?

Egyedül nem megy. Szerencsésebb esetekben az osztály fele, nagyrészt azonban csak 3 – 4 diák kapcsolódik be a munkába. A diákok egy jelentős részének van internet hozzáférése, látja is a feladatokat, azokat mégsem oldják meg. Jól tudják ugyanis, hogy a munka elmulasztásának  úgysem lesz következménye.

Nincsenek eszközök. A legtöbb digitális oktatáshoz használt platform sajnos túl bonyolult ahhoz, hogy a diákjaink többsége azt használni tudja. Sokszor sajnos a legegyszerűbb utasítás vagy feladat megoldása is gondot okoz.

Hogyan osztályozzunk?  Egyesek nagy szeretettel osztogatják az elégteleneket, én azonban ódzkodok ettől. Mit tegyünk viszont azokkal, akik aktívak a világhálón, van hozzáférésük az internethez, mégsem csinálnak meg egy feladatot sem? Ők ugyanúgy menetelnek a következő évfolyamba, mint szorgalmasabb társaik?

A furcsán hangzó pozitívumok: Talán sokakból megütközést vált ki az őszinteségem, de nem adnék teljes képet a helyzetről, ha elhallgatnám.

+ Biztonság. Igen, az online oktatás szerencsére nem csak a koronavírustól, de a tetvektől és az ótvartól is megvéd, hogy más „finomságot” ne említsek.

+ Nem kell fegyelmezni. 15 – 20 egy helyiségbe zárt, sokszor éhes, fázó, elhanyagolt, nem egyszer bedrogozott diák között valamiféle rendet tartani nem könnyű feladat. Ezzel most nem kell megküzdeni.

+ Gondoljuk újra! Az új helyzet okozta korlátozások akarva-akaratlanul nekünk szegezik a kérdést: Biztos, hogy jó úton jártunk eddig?